Az iskola fontos szerepet játszik abban, hogy minden diák számára méltányos és inkluzív feltételeket biztosítson. Ennek fontos része a tanárok és a diákok közötti kapcsolat, amely jelentős hatással lehet a gyermekek jólétére, az iskolai környezetbe való beilleszkedésre és a tanulmányi eredményekre. Laura Kovač, egy fiatal szlovéniai roma nő, ezekkel a kérdésekkel foglalkozott mesterszakos diplomamunkájában, amelyben két professzor irányítása alatt kutatást végzett roma tanulók és anyjuk körében. Arra összpontosított, hogy hogyan élik meg a tanárokkal való kapcsolataikat, és hogy ezek hogyan befolyásolják iskolai tapasztalataikat.
Mit mond a kutatás?
A kutatás 20 roma tanuló és 20 anya mintáján készült. Félig strukturált interjúk segítségével a kutatók véleményeket gyűjtöttek arról, hogy a tanulók és anyjuk hogyan élik meg a tanárokkal való kapcsolatukat, a tanításukat és a tudásuk értékelését.
A legtöbb tanuló barátságosnak, segítőkésznek és megértőnek írta le tanárait. Kiemelték, hogy a tanárok jól magyarázzák az anyagot, és gyakran megvédik őket a többi gyerek esetleges előítéleteitől. Néhány tanuló rámutatott, hogy nem minden tanár ilyen barátságos, bár ez nem feltétlenül a roma származásukkal, hanem inkább a tanulók viselkedésével függ össze. Általánosságban a tanulók úgy érezték, hogy a tanárok méltányosan bánnak velük, különösen, ha igyekeznek és betartják az osztály szabályait.
Az anyák is pozitívan értékelték a tanárokkal való kapcsolataikat. Barátságosnak, megközelíthetőnek és segítőkésznek írták le őket. Különösen a Dolenjska régióban dicsérték azokat a tanárokat, akik a pandémia idején meglátogatták a családokat otthonukban, és tananyagot vittek nekik. Bár néhány anya kiemelte az egyenlőtlen bánásmód eseteit, különösen a tudás értékelése vagy a többségi tanulókkal való konfliktusok megoldása során, ezeknek az eseteknek a többsége nem állt közvetlen kapcsolatban a gyermekek etnikai származásával.
Kiemelt kihívások
Bár a tanulmány eredményei biztatóak, nem szabad figyelmen kívül hagynunk néhány kevésbé kellemes tapasztalatot. Néhány tanuló és anya diszkrimináció és tisztességtelen értékelés eseteiről számolt be, amikor a tanárok ugyanazon ismeretekért alacsonyabb osztályzatot adtak a roma tanulóknak, vagy könnyebb feladatokat adtak nekik. Az ilyen gyakorlatok alacsonyabb elvárásokhoz vezetnek a roma tanulókkal szemben, és megakadályozzák őket abban, hogy ugyanolyan esélyekkel induljanak a sikerért, mint társaik.
A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a roma tanulók jobb integrációja a szlovén iskolarendszerbe a tudatosság növelése és a tanárok további képzése révén érhető el. Úgy vélik, hogy hasznos lenne a jövőbeli tanárok képzési programjaiba több, a roma kultúrával, a roma közösségek sajátosságával és a multikulturális környezetben való munkavégzés módszereivel kapcsolatos tartalmat beépíteni. Hangsúlyozzák továbbá a tanári kar szociális és interkulturális kompetenciáinak fejlesztésének fontosságát, mivel csak azok a tanárok tudnak hatékonyan támogató és biztonságos tanulási környezetet teremteni minden gyermek számára, akik megértik a különböző kulturális háttér sajátosságait.
Következtetés
A kutatások azt mutatják, hogy Szlovénia roma tanulóinak többsége jó tapasztalatokat szerzett tanáraival, és hogy a tanárok többsége törekszik támogató és méltányos kapcsolatok kialakítására. Az egyenlőtlen bánásmód esetei azonban továbbra is előfordulnak, és több figyelmet és intézkedést igényelnek. Fontos kiemelni a befogadás pozitív példáit, ugyanakkor éberen figyelni azokra az akadályokra, amelyek megakadályozhatják a roma tanulók egyenlő befogadását és előrehaladását az iskolarendszerben.
