Ez a cikk a szerbiai KHC – Know How Center hozzájárulása az ACADE_ME – Accelerating Capabilities against Anti-gypsyism and Discriminations in Education (Képességek fejlesztése az anticíganizmus és az oktatási diszkrimináció ellen) című projekthez.
A válsághelyzetek – legyenek azok járványok, természeti katasztrófák vagy társadalmi krízisek – mindig súlyosan érintik az oktatási rendszert. Azok, akik már eleve hátrányos helyzetben vannak, például a roma közösségek tagjai, még nagyobb akadályokkal és egyenlőtlenségekkel szembesülnek az oktatáshoz való hozzáférésben.
Az iskolák bezárása, a tanulás folyamatosságának megszakadása és a biztonságos, támogató környezet elvesztése mind olyan következmények, amelyek tovább mélyítik a meglévő egyenlőtlenségeket.
Klímaválságok és egyenlőtlenségek Szerbiában
Szerbiában az éghajlatváltozás – árvizek, hőhullámok, aszályok, szennyezés – növeli az iskolai hiányzásokat, az ideiglenes iskolabezárásokat és a gyerekek egészségügyi kockázatait.
A leginkább érintettek a szegénységben és peremhelyzetű településeken élő gyerekek.
Egyéb válsághelyzetek – például közlekedési fennakadások, biztonsági problémák vagy a közszolgáltatások hiánya – tovább nehezítik az iskolába járást.
Amikor az oktatás online vagy rögtönzött formában zajlik, a roma diákok számára ezek az akadályok szinte leküzdhetetlenné válnak
Ismétlődő minták minden válságban
Bármilyen típusú válság esetén hasonló következmények figyelhetők meg:
- az oktatás megszakadása vagy korlátozása;
- romló egészségügyi és biztonsági körülmények (hőség, árvíz, szennyezés);
- alapvető iskolai szolgáltatások megszűnése (étkezés, pszichológiai támogatás, biztonságos tér);
- a digitális szakadék növekedése az eszközök és internetkapcsolat hiánya miatt;
- fokozódó szegénység, ami csökkenti a tanulásra fordítható időt.
A COVID–19 járvány tanulsága
Ez a súlyos egészségügyi válság világosan megmutatta, milyen gyorsan mélyülhetnek az oktatási egyenlőtlenségek:
azok a gyerekek, akiknek nem volt digitális eszközük vagy stabil internetkapcsolatuk, gyakorlatilag kikerültek az oktatási rendszerből.
A pénzügyi nehézségekkel küzdő családok pedig nem tudták támogatni gyermekeiket a tanulásban.
Az eredmény: megnövekedett a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás kockázata.
Az intézményi válasz jelentősége
Az intézményi reakció döntő fontosságú, mert csak célzott és összehangolt stratégiákkal lehet csökkenteni a válságok oktatásra gyakorolt hatásait.
A legfontosabb intézkedések közé tartoznak:
- a tanulás folyamatosságát biztosító tervek;
- világos és időszerű kommunikáció a diákokkal és családokkal;
- konkrét digitális és szociális támogatási intézkedések;
- megfelelő finanszírozás és az érintett ágazatok közötti szoros együttműködés.
Ha ezek az eszközök hiányoznak, a roma gyerekek szinte teljesen kizáródnak az oktatásból – eszközök, internet, tanulótér vagy támogató felnőtt nélkül.
Az iskola mint biztonságos tér
Az iskola nemcsak a tanulás, hanem a szocializáció, a védelem, az étkezés és a mindennapi gondoskodás helye is.
Válsághelyzetben ennek a támasznak az elvesztése különösen súlyosan érinti a hátrányos helyzetű diákokat.
A hatások hosszú távúak, és nehezen visszafordíthatók, még a jelenléti oktatás visszatérése után is.
Egy rugalmasabb és befogadóbb rendszer felé
A tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan oktatási rendszerre van szükség, amely képes ellenállni a válságoknak.
Ez megvalósítható:
- digitális eszközök és megfelelő támogatás biztosításával;
- alternatív oktatási formák kidolgozásával;
- az egyenlő tanulási lehetőségek garantálásával, különösen a roma gyerekek számára.
A befogadó oktatáspolitikákba történő befektetés nemcsak a legsebezhetőbbek tanuláshoz való jogát védi, hanem az egész társadalmat erősíti: igazságosabbá és szolidárisabbá teszi a válságokkal szemben.
Ez az oktatási cikk az ACADE_ME projekt része, amely az oktatásban tapasztalható anticíganizmus és diszkrimináció elleni fellépést célozza.
A projekt az oktatást, a tudatosságnövelést és a pozitív példák terjesztését állítja a középpontba, hogy támogassa a roma közösségek megerősödését és társadalmi befogadását.
